A Gyűrűk Ura mint szépirodalom versus mint populáris irodalom

Már említettem, hogy a szakdolgozatomat A Gyűrűk Urából készítettem, amelyhez elnyertem az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját. A kutatómunkám célja A Gyűrűk Ura mitológiai szépirodalomként való bemutatása volt, és hogy a mű közoktatásban való használatának fontosságát alátámasszam szakirodalmi hivatkozásokkal és középiskolákban végzett kérdőíves felméréssel. Ebben a cikkben az eredményeket összegzem.

Elsőként a szépirodalom és a populáris irodalom fogalmak elkülönülését, meghatározását és különbségeit vizsgáltam meg, amely során a populáris irodalmat elmarasztaló kritikák cáfolatát is ismertettem Richard Shusterman munkája alapján. Ezt követően megvizsgáltam és összehasonlítottam a könyv és a film narrációját Gérard Genette és Kovács András Bálint téziseire hivatkozva. Az Elrond Tanácsa című vizsgált jelenet alapján elmondható, hogy A Gyűrűk Ura ugyanúgy teljesíti Gérard Genette narrációs rendszerének feltételeit, ahogyan más művek is, a film viszont csak részlegesen adja át azt a narrációt, amelyet Tolkien használ egész műve során.

J. R. R. Tolkien történetét fantasynak és mítosznak is nevezik, így ezeknek a műfajoknak a meghatározására került ezután sor, majd kiemeltem a mítosz-fantasy összefüggést, miszerint a fantasztikum működése a köztudatból eltűnt mítoszokat pótolja. Több klasszikus meghatározást és a nacionalizmuskutatás mítoszfogalmát figyelembe véve jártam körül, mit nevezünk mítosznak.

J. R. R. Tolkien életrajzának bemutatása során ismertettem művei kialakulásának útját, a már létező nemzeti eredetmítoszok az íróra gyakorolt hatását, valamint bemutattam a Tolkien által létrehozott mesterséges nyelveket, amelyek művei alapját képezik. Fontos a mű konstrukciója is. Éppen ezért bemutattam a tolkieni mitológia szerkezeti elemeit, amelyek párhuzamot mutattak Platón által megfogalmazott erkölcsi kérdésekkel, illetve erőteljesen megjelentek bibliai párhuzamok is a mitológiában. Ezeket árnyaltabban és részletezve ismertettem, valamint a mítosz szerkesztési elvének részeként kiemeltem Tolkien nevelési elvét, illetve célját, amely fontos motivációja volt műveinek megalkotásában.

A Tolkien által létrehozott mitológiát gyakran nevezik konstruált szerkezetűnek, ezzel a jelzővel megkülönböztetve a nemzeti ősmítoszoktól. A következőkben ezért a nacionalizmus kialakulását mutattam be, és ehhez kapcsoltam a nemzeti eredetmítoszok jelentőségét, amelyeknél kiderült, hogy nem konstruált voltukkal, hanem csupán konstrukcióik motivációjával állítható szembe a Tolkien által létrehozott mítosz, mitológia.

A Gyűrűk Ura erkölcsi nevelő hatása miatt a közoktatásban kötelező olvasmányként is használható. Közérthetősége, művészi kidolgozottsága és tudományos megalapozottsága miatt serkenti a kreatív történetalkotói készséget, mert együttalkotásra sarkall, így a mű továbbgondolását is segíti, más művekkel kapcsolatban is fejleszti az értelmezői olvasói attitűdöt.

8. ábra, Kötelező irodalom ajánlása, Forrás: saját szerkesztés

Befejezésként ezért saját felmérésem eredményeit ismertettem, amely alátámasztja tézisemet. A felmérést 3 iskolában végeztem el – 2 gimnázium, 1 szakközépiskola –, összesen 85 diákkal.  A diákok válaszai alapján megállapítottam, hogy a középiskolások többsége szeret olvasni, és nem határolódik el sem a szépirodalmi, sem a populáris irodalmi alkotásoktól. Értő olvasásuk attól is függ, hogy volt-e kommunikációs órájuk, aminek szükségességét a felmérés eredménye szintén mutatja.  Szépirodalomnak elsősorban az iskolai körülmények között megismert műveket tartják, de örömmel vennék, ha populáris irodalmi alkotások is helyet kaphatnának a tantervben, mivel ezeket az alkotásokat is szépirodalmi értékűnek tekintik.

A Gyűrűk Urára vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a diákok legtöbbje ismeri és szereti a történetet, a vetített részlet lekötötte a figyelmüket, és alátámasztják annak erkölcsi nevelő hatását. Emellett saját életükre is rá tudják vonatkoztatni a műben felmerülő kérdéseket és a karakterek jellemábrázolását, és még a mai napig is érvényesnek és hitelesnek tartják a művet.

10. ábra, A Gyűrűk Urában megjelenő kérdések, Forrás: saját szerkesztés

Néhány részlet a felmérésből:

  • A diákok egyetértettek abban, hogy legfőképp hatalompolitikai kérdések jelennek meg A Gyűrűk Urában, emellett úgy gondolják, hogy érzelmi, a mindennapi élet erkölcseivel kapcsolatos és kulturális kérdések jelennek még meg benne leginkább.
  • Sok diák annyira modernnek tartotta A Gyűrűk Ura történetét, hogy 2010 környékére tippelte a könyv és a film megjelenési dátumát.
  • A diákok 70%-a szeret olvasni, 39%-a bevallása szerint szépirodalmat is olvas, és legtöbben kedvenc szépirodalmi szerzőnek József Attilát nevezték meg. A kötelező olvasmányok olvasásáról egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy ízlésük szerint válogatnak a kötelezők között, mindbe belenéznek, de csak néhányat olvasnak el, amit pedig nem olvasnak el, azt filmen nézik meg, vagy összefoglalót olvasnak róla.
  • A felmérés eredménye alátámasztja Király Jenő A film szimbolikája című könyvében leírtakat A Gyűrű Szövetsége című filmről. Ő azt állítja, hogy a törpök és hobbitok, tehát a legkisebb lények a gyerekeket szimbolizálják, akik fölé vannak rendelve a felnőttek, ezek a filmben az emberekben jelennek meg, fölöttük pedig a tündék helyezkednek el, mint erősebb képességekkel rendelkező faj, és a legkiismerhetetlenebb és legmagasabb réteg a mágusok rétege. Ezt a rétegződést pontosan mutatja a diákok válaszainak aránya, mivel a törpöket és hobbitokat egyértelműen a legfiatalabbakkal azonosították, Aragornt, Boromirt és kicsit Legolast is a felnőttek és a kortársak közé választották, míg Elrondot (aki egy tünde) egyértelműen felnőttnek választották, és mindenki felett állt Gandalf, az egyetlen mágus.

A felmérés tehát alátámasztja tézisemet, miszerint a fantasy nagyon kedvelt műfaj a fiatalok körében, mindemellett érthetően fogalmaz meg releváns kérdéseket, a diákok ma is aktuálisnak tartják ezeket a műveket, amelyeket szívesen látnának a tanterv részeként is.

A teljes szakdolgozat, amelyben a kérdőív is megtekinthető, ITT lesz elérhető.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP–17-1-I-ME/12. kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.