Veréb Emese – Segítség, már megint egy gyökérrel járok!

Kiadó: Colorcom Media

Oldalak száma: 192

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Kiadás éve: 2014

Egy lánynak háromfajta srác létezik az életében. Az egyik az, aki miatt azt fogja hinni, hogy a hiba benne van, és sosem lesz elég jó senkinek. A második az, aki a csillagokat is lehozná neki, de mégsem lobbant lángra benne semmilyen tüzet. És lesz a harmadik, aki nem lesz tökéletes, aki nem meseszerűen bukkan majd fel, hanem akkor, amikor már lemondtál róla. Akivel a tökéletlen dolgok is tökéletesek lesznek, akivel a percek éveknek tűnnek, akire a szívét minden félelem nélkül, bármikor rábízhatja.

Újabb colorcomos könyvvel érkeztem, és nem is akármelyikkel, mivel Veréb Emese története volt az első könyv, amely megjelent a kiadónál. Bár külsőleg nem tűnik valami komoly kötetnek, a történet egészen az volt. Nem afféle gimis sztori, hanem már az életbe kilépő, felnőtté válás előtt álló fiatalok romantikus kapcsolatairól szól.

Főszereplőnk, Amy egy nagyszájú, pasizós lány, aki szerelmes a szerelembe és a nagy Őt várja. Annyi gyökérrel hozza össze a sors, hogy kezdi teljesen feladni a reményt, hogy valaha is megtalálja az igazit. A történet egy átbulizott este után játszódik, amikor egy újabb idióta mászik ki az ágyából. Emellett Amy és barátnője, Ruby újságírók és rendszeresen megírják a tapasztalataikat a szerelem terén. Nekem tetszett a stílus, amiben íródott a könyv, és sokszor éreztem azt, hogy bárki átérezheti a problémákat, amiktől a csajok is szenvedtek.

Próbált mindenféle jöttment indokkal hazacsalogatni, de nem törtem meg. Még akkor sem nyúltam a bőröndömért, amikor képes volt azt kamuzni, hogy Ian Sommerhalder a városunkban van.

Adam egy nagyon kiismerhetetlen karakter volt, és fel is keltette az érdeklődésem. Tetszett, amerre a történet haladt, és egy darabig az sem zavart, hogy se veled, se nélküled helyzet alakult ki a szereplőink között. Az is teljesen meglepett, amikor kiderült, honnan is ered a kötet címe, viszont engem megölt a kíváncsiság, hogy tudjam, mi Adam nézőpontja. Ez viszont nem derült ki, csak később, és akkor sem teljesen. Vártam volna egy fordulópontot akkor, mikor Amy elolvassa a történetet.

Hiszek abban, hogy igenis van valahol valaki, aki szerint szerethető vagyok. Aki szeretni fog úgy, ahogy vagyok. Aki szintén rám terít majd egy pulóvert, aki megvárja, hogy míg felállok, ha elesnék egy kavicsban. Megvárja és csak utána nevet ki, miután biztonságban tudott. Aki mellettem lesz majd önmaga, aki mellettem érzi majd azt, hogy végre hazatalált. Valaki, akinél én is megtalálom majd újra az otthonomat.

Az viszont nem tetszett már egy idő után, hogy mindenhol ott volt Adam, és már meg sem tudott ezzel lepni. A hirtelen váltás új hellyel és új karakterekkel jó ötlet volt, mert volt is ideje az olvasónak beleilleszkedni és jót is tett a sztorinak a változás. Nagyon vártam, hogy kifusson a történet oda, ahová végül ki is futott – imádtam Shont, örültem Amynek, de aztán hirtelen minden újra felborult. Ez már megint nem tetszett, tudom, hogy van, hogy tényleg nem tehetünk az érzéseinkről, de egy idő után már gáznak tartom az önkínzást, a véget nem érő vágyakozást és az ezek miatti hisztit.

Tudom, hogy ő az. Ez ilyen egyszerű. Ránézel és tudod. Érzed, hogy tőle megremeg a világod és vége. Nem keresel már mást, mert nem akarsz senkit, csak őt. Ha elmegy, te várni fogod, mert tudod, hogy összetartoztok. És tudod, hogy egyszer vissza fog jönni, mert ez a sorsotok.

Amit nem értettem még, az a történet legvége volt. Szépen keretezte az egészet, csak azt nem értettem, hogy akkor az, amit a kezemben tartok, az végülis ki írása? Amy narrációja nekem olyan volt, mintha ő írná a könyvet, de így már nem vagyok benne biztos. Meg abban sem, hogy mi a végkifejlet, bár azért sejteni vélem. És ami még zavart, hogy nem volt korrektúrázva a szöveg. Nagyon sok hibát fedeztem fel, és eszembe jutott, milyen sok író próbál a korrektúrán spórolni. Ne tegyétek! Ez nagyon fontos, és hiába írsz helyesen, a szemed átsiklik sokmindenen, a hibák pedig az élvezetből vonnak le olvasás során.

Szóval ez a kötet az elején teljes mértékben megfogott, a végén pedig kicsit eltaszított magától, így nagyon vegyesek az érzelmeim. De az mindenképp pozitívum, hogy a gimis történeteken felülemelkedett, és mégsem esett a ló másik oldalára. Ezt nehéz eltalálni. Ezért nem is tudom, milyen korosztálynak ajánljam olvasásra, de lehet, hogy bárki találhat benne élveznivalót. 🙂

szikvszikvszikvszikvszikvszikvszivkjhszivkjhszivkjhszivkjh

10/6

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s