Neil Gaiman – Amerikai istenek

Kiadó: Agave Könyvek Kiadó Kft.

Oldalszám: 656 oldal

Kötés: puhakötés ragasztva

Megjelenés éve: 2013

Szörnyű ​vihar közeledik…

Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról.

Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát.

Azt kell mondjam, hogy hiába tiltakozunk a filmes, sorozatos adaptációk ellen, igencsak fel tudják csigázni az embert az eredeti mű iránt. Így történt, hogy megnéztem az Amerikai istenek sorozat trailerét, és rögtön kedvet kaptam elolvasni a könyvet a film előtt. Szülinapomra megkaptam a bővített kiadást, ami már ránézésre is csodálatos volt. Aztán, ahogy elkezdtem olvasni, időnként felfigyeltem arra, hogy olyan, mintha én is a színfalak mögé kerültem volna, és másképp telne az idő. Egy-egy pillanatban ránéztem az oldalszámra, és mindig megdöbbentem, hogy pár percnek tűnő idő alatt máris hány oldalt lepörgettem. Aztán egyszer csak így szólt Árnyék: “És ez minden. Itt a történet vége.”

Egy mese lényegét azzal lehet a legjobban elmondani, ha elmeséljük. Értik? Ha egy történetről akarunk beszélni, akkor éppen elmeséljük azt. Ez kötéltánc és álom is egyben. Minél részletesebb a térkép, annál jobban emlékeztet magára a tájra. A létező legrészletesebb térkép maga a táj, ezért térképnek tökéletesen pontos és teljességgel haszontalan lenne.
A mese az a térkép, ami a táj.
Ezt ne feledjék.

Kezdjük ott, hogy Neil Gaiman belopta magát a szívembe, biztos, hogy fogok még tőle olvasni. Nagyon eredeti és hátborzongató a stílusa, az Amerikai istenek ötlete is baromi jó, Tolkien és a mitológiák vizsgálata után különösen érdekesnek találtam az amerikai mítoszok jelenkori megelevenedését. Bár Gaiman elmondása szerint így sem tudott mindent belezsúfolni a kötetbe, mégis nagyon terjedelmes és tartalmas könyvet hozott össze. A mellékszereplő-áradatban nehéz volt mindenkit azonosítani és megjegyezni, ezért nem bántam volna, ha néhányan több szerepet kapnak. Néhol úgy éreztem, hogy nem hántotta le az összes lehetőséget róluk, hogy több van pl. Csernobogban.

Olyan szegények voltunk, hogy még tűzre sem telt. Szilveszterkor az apám elszopogatott egy mentolos cukorkát, mi, kölykök meg összegyűltünk körülötte és a leheletében melengettük a kezünket.

Persze voltak kedvenceim, akikről szívesen olvastam bármennyit, de ezek mellett a betoldott régi történetek, mítoszok, Ibis úr feljegyzései mind-mind odaszögeztek a kötet mellé. A főszál éppen ezért lassan haladt, az utolsó előtti nagyobb résznél azt hittem, hogy lemaradtam a háborúról vagy nem is lesz. De persze volt, és Gaiman egy csavarral elérte, hogy ne tekintsek művére olyan általános sztoriként, mint aminek az elején hittem. Nagyon szépen éreztette végig, hogy min is van a hangsúly, és nem a háborún. Emiatt a finomhangolás miatt éreztem sokkal többnek a kötetet.

…. Amerikában új istenek növekednek a hit gyarapodó csomópontjaiban: a hitelkártyák és a sztrádák istenei, az interneté és a telefonoké, a rádió, a kórház, a televízió istenei, a műanyagé, a riasztóké és a neonoké. Büszkék, kövérek és ostobák, akik pöffeszkedve örülnek saját fontosságuknak és fiatalságuknak.

A csomagolás igen egyszerű és kézenfekvő: vannak a régi istenek és vannak az újak. Nem férnek meg egymás mellett, szóval ki akarják irtani a másikat. Bár a régieknél annyiféle mitológiai lénnyel találkozunk, hogy nehéz észben tartani, de mindegyik nagyon furcsa és mágikus jelenség. Az újak pedig modernek, frissek, amihez a fiatalság, az elveszettség érzete, a hozzánemértés és a félelem is társul. Mivel újak, nem tudják kezelni ezt az egész világot, amiben benne vannak, ami létrehozta őket, és félnek, hogy a régiek elfeledett sorsára jutnak majd. Amit ők tudhatnak a legbiztosabban, mivel érzékelik a világ irtózatosan gyors változását.

Volt egyszer egy lány, akit eladott a saját nagybátyja, írta Ibis úr tökéletesen gömbölyödő betűkkel.
Ennyi a mese – a többi csak részlet.

A halál ábrázolása nagyon összetett és jó volt. Nem az a nyugodt, békés pihenés, amire számítanánk. Plusz a folytonos zavaros álmok megjelenése is bonyolította az egészet, így ezek sok pluszt adtak a nagy egészhez. A végkifejletre nem számítottam, de tetszett, hogy elvarródtak a szálak. Az viszont furcsa volt végig, hogy ilyen könnyen meghalnak az istenek, illetve mégsem halnak meg soha.

– A nevem Város. A kollégám Beton úr. Két társunk eltűnése ügyében nyomozunk.
– Hogy hívták őket?
– Tessék?
– Mondja meg a nevüket. Tudni akarom, hogy hívták őket. A társaikat. Mondja meg a nevüket, és akkor esetleg segítek.
– …Oké. Deszka úr és Szikla úr. Nos, feltehetek pár kérdést?
– Ha maguk meglátnak valamit, rögtön elnevezik magukat róla? „Ó, te leszel Járda úr, ő itt Szőnyeg úr, köszönj szépen Repülőgép úrnak”?

Összegezve tehát: alig várom a kötetből készült sorozatot, remélem, hogy többet mutatnak majd meg egyes karakterekből, akikről még szívesen olvastam volna. Mindenkinek nagyon ajánlom az Amerikai isteneket, mert nagyon élvezetes olvasmány.

… végtére is a kontinens nyilvánvalóan ugyanaz, de azt az illúziót, hogy ez egyetlen ország, mindössze a zöldhasú, a David Letterman Show és a McDonald’s kelti.

szikvszikvszikvszikvszikvszikvszikvszikvszikvszivkjh

10/9

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.