Elizabeth Gilbert – Ízek, imák, szerelmek

covers_91842

Kiadó:
Oldalak száma:
464
Borító:
PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Kiadás éve:
2012

Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni, megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket.
Elizabeth harmincas, sikeres nő – volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába, Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk, indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mind a boldog pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak. Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik ébredtünk már úgy, hogy „ettől a naptól kezdve változtatok az életemen”. Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a jelenét, és megtalálta a boldogságát. Egy nő, akiben magunkra ismerhetünk.

Egy boldogságkereső fiatal nő útja Itálián, Indián és Indonézián keresztül

Szóval a könyv három részre van osztva, ezen belül pedig 109 gyöngyszemre, ami a fejezeteket jelöli. Így én is részenként fogom értékelni. Megvallom, egyszer elakadtam a felénél és sok időre félretettem, aztán mostanában gondoltam úgy, hogy befejezem már, hogy aztán megnézhessem a belőle készült filmet is.

(…) jobb, ha a saját sorsodat éled tökéletlenül, mintha másvalaki életét próbálnád hibátlanul leutánozni. Szóval a saját utamat járom, és lehet, hogy tökéletlen vagy döcögős, de legalább teljes egészében az enyém.

Az első rész Itáliában játszódik, amit nyilván nagyon kedveltem, mivel magam is rajongok az olasz dolgokért és helyekért. Most mondhatnánk azt, hogy egy ilyen mély, depressziós időszakból való kilépéshez nem az a megfelelő procedúra, hogy elvonulunk a világ elől, de miért is ne? Az tuti, hogy valamiféle változás szükséges, és amellett, hogy elsősorban magunkban kell, hogy megtörténjen, lehet, hogy segítség az is, ha elhagyjuk mindazt a közeget, ami a rossz időszakot juttatja eszünkbe. Ha főszereplőnk megteheti, hát akkor had tegye.

Szóval az elején azt látjuk, miként is élvezi az írónő az életet, amiben szerintem semmi rossz nincs. Rengeteget eszik, új nyelvet tanul, barátokkal lóg meg hasonlók. Nyilván ez a legkedveltebb és a legegyszerűbb része a könyvnek. Ezután pedig jön India, ami pedig a legnehezebb része. Sokan írták, hogy a vallásos dolgok hidegen hagyják őket, de azért ezt én nem mondanám olyan vérbeli vallásos résznek. Sokkal inkább a meditáción és a saját békénk megteremtésén volt a hangsúly, mint a valláson. Persze, fontos cél volt Isten megtalálása, de ez sem a hagyományos keresztény hívő értelemben. Főleg, hogy Elizabeth egyébként nem vallásos, így teljesen nyitott volt mindenre, nem határolódott el egyféle világnézet mellett.

Csak két olyan kérdés van, ami miatt az emberek a világtörténelem során valaha is csatáztak. Az egyik: Mennyire szeretsz te engem? A másik: Ki itt a főnök? Minden más megoldható.

Mindemellett értem, hogy miért volt nehéz olvasni ezt a részt. Én is itt ragadtam le, mert egy darabig érdekelt, aztán minden nap egyformán kezdett el telni benne, és alig történt valami. Igen, felmerül a kérdés, hogy mégis mit várunk el egy ilyen spirituális utazás során, mégis mi kéne, hogy történjen, miközben csak ülsz mozdulatlanul, olykor pedig némán? Azt hiszem, ennél egy picivel kevesebb is elég lett volna az olvasónak ebből a részből, elvégre meditálni és jógázni nem tanított meg a könyv, csupán mesélt róla, így nem szükséges ilyen hosszadalmas leírás erről. Az is igaz, hogy a dőzsölés után hirtelen erre a nagy békére átváltani nem egyszerű. De legalább volt időnk lenyugodni és belerázódni, ahogyan Elizabethnek is.

Aztán haladunk tovább Indonéziába, amit már nagyon vártam. Hát igen, a könyv hátulütője, hogy a cím és a fülszöveg alapján mindenki egy nagy love storyra számít. És nagyon nem azt kapja. Ez az utolsó rész fut a szerelmek szó alatt, és konkrétan az utolsó 100 oldalban kapunk némi romantikát, de azt is csak felületesen. Totál nem ez a lényeg, amit meg is értek egy ilyen durva válás után. Szóval, ha ti is erre vártatok, ahogyan én, akkor csalódni fogtok, mert ez a könyv egyszerűen nem erről szól. Nem egy új szerelem segíti ki Lizt ebből a káoszból, hanem ő saját magát, aztán pedig, mikor már úgy érzi, elég stabil, akkor lép tovább. Gondolom a film erre a részre öszpontosít majd, pedig ez igencsak mellékes szál.

Életet kaptál; kötelességed (és mint emberi lény, jogod is), hogy találj valami szépséget ebben az életben, nem számít, milyen csekélységről van szó.

Én sem bántam volna, ha többet kapunk a szerelemből és kevesebbet az imákból, de mostmár nem bánom, csak azt, hogy így fogtam neki a könyvnek. Biztosan jobb véleménnyel lennék róla, ha nincsenek efféle elvárásaim, de ezen már nem segíthetünk. Érdekes volt, tetszett a Balin lakók élete és hagyományaik, és úgy éreztem, ebben az utolsó részben voltak igazán kedvelhető és kiforrott mellékkarakterek. A többi országban nem volt elég időnk megkedvelni a mellékszereplőket.

Nem bántam meg, hogy elolvastam, de többször nem valószínű, hogy elfogom, esetleg ha – ne adj Isten – velem is hasonló dolog történik, amely után újra kell építenem önmagam és az életem.

szikvszikvszikvszikvszikvszikvszikvszivkjhszivkjhszivkjh

10/7

Reklámok

4 thoughts on “Elizabeth Gilbert – Ízek, imák, szerelmek

  1. Megint én 🙂 most olvasom a könyvet, ohhh nem gondolod, hogy túl sok a sírás és kesergés benne, annak ellenére, hogy csomó lehetősége van?
    Nekem az indiai rész nagyon tömény ezzel a sok ima cuccal és cselekmény hiányával.

    Kedvelés

    • Fú de! Nyilván nincs rendben önmagával meg az otthoni életével, de azért sokan írták a könyvről, hogy ahhoz képest, hogy megengedheti magának, hogy csak úgy nyaraljon egy nagyot, túl sokat siránkozik. Szerintem nem érzi magát túl biztosnak kapcsolat nélkül, és ez nyomja rá a bélyeget mindenre, amit átél. Ez lenne a legfőbb, amit le kell győznie ez alatt az utazás alatt. Igen, az Indiai résznél leraktam, és csak jóval később vettem rá magam arra, hogy megint olvassam. Nincs benne cselekmény, és minden napja kb. ugyanaz, ezért nem volt egyszerű azon átrágnom magam.

      Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Véleményem: Ízek, imák, szerelmek – Életem morzsái

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.