Caroline Kepnes – Te

739371FKiadó:
Alexandra Kiadó

Oldalak száma:
400

Borító:
PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Kiadás éve:
2014

Joe Goldberg, egy kis East Village-i könyvesbolt eladója egy nap úgy érzi, valóra vált az álma, mikor besétál a boltba egy fiatal írópalánta, Guinevere Beck. Beck megtestesíti mindazt, amire Joe valaha is vágyott: gyönyörű, vagány, okos, és hihetetlenül szexi – egyszerűen tökéletes.
Joe rafinált módon kezdi behálózni Becket, és hála a lány okostelefonjának, Instagram-, Twitter- és Facebook-fiókjának, hamarosan sikerül is közel kerülnie hozzá. De Joe még sokkal többre is képes, hogy hatalmába kerítse rajongása tárgyát.
És vajon Beck valóban olyan angyali és ártatlan teremtés, amilyennek Joe látja? Vagy ő még sokkal sötétebb titkokat rejteget?

Caroline Kepnes kötete vérfagyasztó beszámoló a könyörtelen, eszelős szerelemről. Betekintést enged egy mániákus elméjébe, hasonlóképp, mint John Fowles híres regénye, A lepkegyűjtő. Perverz módon romantikus thriller, amely az utolsó oldalig izgalomban tartja az olvasót.

Ez a könyv moly utazókönyvként ért el hozzám. Nem is tudom, miért jelentkeztem rá, talán, mert nem hiszem, hogy valaha is olvastam volna thrillert. És azt hiszem, nem is gyakran fogok.

Arra számítottam, hogy az internetes zaklatás lesz a fő témája, amitől annyira beparázik az olvasó, hogy rögtön rohan jelszót cserélni. De nem. Ez a rész annyiban merült ki, hogy ha idióta vagy és elhagyod a telefonod, akkor tiltasd már le vagy legalább rakj rá valamilyen kódot, hogy ne tudja más követni az életed.

Ettől eltekintve elég beteg történet volt. Erős volt, hogy az írónő a pszichopata fiú (Joe) szemszögéből E/1-ben írt, és mindig Becknek címezve. Ez tetszett benne. Sőt, néhol azt is elérte, hogy neki szurkoljak, ami elég para. De valahol érthető, mivel Beck se sokkal jobb az apakomplexusával meg a kurválkodással. Az viszont nem tetszett, hogy mindenki ugyanúgy beszélt, trágár szavakat használva, még a pszichológus is. Bár, minden egyes szereplő el is van cseszve, de azért nem egyformán. Peachet nagyon utáltam, nem bántam, hogy SPOILER meghalt SPOILER VÉGE.

A könyvekkel az a baj, hogy véget érnek. Elcsábítanak. Széttárják előtted a lábukat, és magukba húznak. És te a mélyükre hatolsz, és minden vagyonodat és a külvilághoz fűző kötelékedet az ajtóban hagyod, és jól érzed magad odabent, és nem kell sem a vagyonod, sem a kötelékeid, és ekkor a könyv elpárolog. Lapozol egyet, és nincs már semmi…

Ez az egész beteges történet egy szép kis cukormázas irodalmi köntösbe van öltöztetve, amit én természetesen nagyon kedveltem. A főszereplőnk sem volt így egysíkú, mivel könyvszerető, ilyen téren művelt férfi, csak hát kicsit szeretet- és szexéhes, amitől elveszti a józan ész mértékét. De én ezzel nem védeni akarom, félre értés ne essék.

Sajnos ez a könyv  nem a legjobb időpontban talált el hozzám, így szerintem az is hozzájárult ahhoz, hogy nem rajongok annyira érte, hogy nem voltam éppen ilyen borzongós kedvemben. A szexuális zaklatás a gyengém, nehezen viselem, ha ilyenről kell olvasnom, mert undorodom. Most is inkább olvastam volna több vérről és gyilkosságról, de azért abból sem volt hiány. De a lényeg, hogy egyik sem a kedvenc témám, ezért nem is szoktam ilyen könyveket beszerezni. Engem ez felkavar, de nem szórakoztat.

Az utolsó 50 oldal volt olyan, hogy tényleg elkezdtem izgulni és kíváncsi voltam vajon Beck mennyire beteg. Lehet, hogy ha az ellenkezőjéről dönt a végén, akkor jobb lett volna. Az annyira irracionális lezárás lett volna, hogy nem is kételkednék, hogy így kell lennie. Bár így sem bántam a végkifejletet. Jó volt, hogy az utolsó fejezet előrevetítette, hogy Joe SPOILER soha nem fog leállni SPOILER VÉGE.

Az elutasítás olyan fogás, amit a legjobb, ha borítékban szolgálnak fel, mert legalább széttépheted vagy elégetheted. #nemvettekfelaColumbiára

Ami még tetszett, hogy nagyon mai volt, gondolok itt a könyvtrendekre (Stephen King) és a Facebook, Twitter, Instagram mániákus Beckre, akit már rég tarkón csaptam volna, annyira nincs élete ezeken kívül. Borzasztóan idegesített, de életszagú volt, és az is jól látszott, hogy mennyi szart megtudhat rólunk akárki, aki csak felmegy a netre.

A címe egyszerű volt és érhető, mivel Joenak Beck volt az élete értelme, és neki is írt. Joe kimondja, mikor a végén rájön, hogy Becket is csak saját maga érdekli. Így duplán erős a cím. MINDEN Beckről szólt, és elérte, hogy mindenki életében ott legyen Ő.

Örülök, hogy új műfajjal ismerkedhettem meg, még ha nem is lettem a szerelmese, úgy mint Joe Guineverenek(?).

szikvszikvszikvszikvszikvszikvszivkjhszivkjhszivkjhszivkjh

10/6

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s