Idén érettségiztem, így a Hová mész tovább? kérdés mellé a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdést is sokszor nekem szegezték már. Most ki is fejtem nektek az álmaimat a jövőbeli állásommal kapcsolatban.
Kezdem a legnagyobbal.
Író szeretnék lenni. Nem olyan egykönyves író, akit hamar elfelejtenek, vagy soha nem is ismeri meg egy nagyobb olvasóközönség. Adni akarok a történeteimmel, és nem gondolkodom kicsiben. Regényeket szeretnék kiadatni, és mindenképp magyar nyelven, mert szerintem nagyon kifejező a nyelvünk, rengeteg szavunk van és nagyon szép is. Ezért én nem fogok külföldre költözni, legalábbis biztosan nem örökre.
Ezen kívül azt is szeretném elérni, hogy ne csak Magyarországon jelenjenek meg a könyveim, hanem más országokban is. Tudom, hogy ezek hű de nagy tervek, de ha eleve úgy gondoljuk, hogy lehetetlen elérnünk, amit szeretnénk akkor lehetetlen is lesz.
19 éves vagyok, nekem még nem voltak óriási kudarcaim, számomra még minden lehetségesnek tűnik, tehát nem mondok le az álmaimról.
Viszont azzal tisztában vagyok, hogy itthon nem lehet ebből megélni. Ezért nem ez az egyetlen dolog, ami az álomállást képezi számomra.
A második, ami a nagy írói karrier mellé talán pénzt is hozna, az az újságírás.
Persze, amikor ezt felhozom akkor meg rögtön megkapom, hogy az újságoknak nincs jövőjük. Létezik online újságírás is, és nekem az is teljesen megfelel, bár azért nyomtatásban látni a saját szavaimat mégiscsak szebb.
De a lényeg, hogy írhassak. Lehetőleg olyanról, ami érdekel és amihez hozzá tudok adni magamból is valamit.
Aztán ott van az is, hogy interjúkat kell készíteni, emberekkel kapcsolatba lépni, ami szintén nagyon tetszik. Igazából bármilyen médiás tevékenység érdekel, de az írással kapcsolatosak azért kiemelkedően.
Aztán van még egy oldal, ami nagyon tetszik és szeretem csinálni.
A blogolás hasonló az online újságíráshoz, csupán a saját blogomon egészen biztosan csak arról fogok írni ami engem érdekel. Ezt biztos, hogy nem fogom abbahagyni, mert ha pénzt nem is hoz, de egy nagyon jó időtöltés és ez által sok új embert ismerhetek meg.
Plusz jelenleg, ha minden jól halad, akkor előolvasó blogger
lehetek egy kiadónál, tehát megjelenés előtt álló könyveket olvashatok el és véleményezhetek a bogon.
Ez tényleg a legtöbb, amire könyves bloggerként vágyom.
Tehát összességében az álomállás számomra az írással és a médiával kapcsolatos, és ennek akármelyik oldalát nagyon szívesen csinálnám. Vagy akár mindet egyszerre:D
Pergamenre hányt szavak 
Nagyon jól teszed, hogy nem célzol alacsonyra. 🙂 “Célozd meg a holdat – ha elvéted, akkor is a csillagok közé jutsz.” 🙂
A szakdolgozatom részben arról szólt, hogy hogyan változott a tudásátadás az elmúlt években. Hogyan lett papíralapúból elektronikus, felülről szerveződőből alulról szerveződő, néhány kiemelt médium és sok passzív befogadó helyett sok aktív résztvevő által működtetett, interaktív folyamat.
Aki ezt nem tudja feldolgozni, annak, igen, az írás, újságírás halott szakma. De aki felveszi a ritmust, az megláthatja, hogy nem kevesebb, de éppen hogy több benne a potenciál most, hogy sokkal többen írnak, olvasnak, kommunikálnak, társulnak, működnek együtt.
Az előolvasó bloggeri lehetőség pedig irtó izgalmasan hangzik! Sok sikert hozzá!
KedvelésKedvelés
Köszönöm szépen a kedves szavakat:))
KedvelésKedvelés
Neked sikerülni fog Evelin! Én hiszek benned! Már alig várom hogy valamelyik történetedet regény formájában olvashassam egy havas téli este a meleg szobában a kandallónál kakaót iszogatva 🙂
KedvelésKedvelés
Nekem is ilyesmi terveim vannak a te könyveddel;)
KedvelésKedvelés